Pályámat aspiránsként kezdtem (témavezetőm: Lukács György). Kezdetben a drámai műfaj esztétikája és társadalomtörténete érdekelt, ennek a törekvésemnek eredménye a Maszk és tükör, A drámafejlődés útjain c. kötetem. Később filozófia és a szociológia határterületének témái vonzottak, elsősorban a társadalmi élet megtévesztő látszatai és ezek ontológiai szerkezete. (A látszat valósága, - ez a munkám Amerikában is megjelent, The Philosophy of Appearences).

1957-58-ban az ELTE Esztétika Tanszékén dolgoztam, ahonnan 1958-ban, politikai okokból eltávolítottak. Később, 1978-ban visszakerültem, ugyanerre a tanszékre tanszékvezető egyetemi tanárnak. (1997-ig) Itt alapítottam - kollégáimmal - a Kommunikáció Szakot (ELTE Media Centert, 1992-ben). Itteni munkáim közül kiemelném Csehov művészetét összefoglaló monográfiám, (Mi lesz velünk, Anton Pavlovics, Magvető) valamint oktatói munkám összefoglalását, az Anti-esztétika (Séták a művészetfilozófiákban) c. könyvem.

Újabban a modern gazdaságfejlődés hermeneutikája foglalkoztat: milyen filozófiai, szociológiai kérdéseket vet fel az ipari társadalom és gazdaságstruktúra az ezredfordulón. E témákkal foglalkozik Léghajó Manhattan felett, (1992) és Napóra a Times Square-en, a pénz forradalma az ezredfordulón c. könyvem. A globalizált világról szóló könyvem, Üveggolyók címmel jelent meg (Helikon, 1998) Kis Hegl könyv c. munkám sajtó alatt. Két alkalommal voltam hosszabb ösztöndíjjal az Egyesült Államokban kutatásokat végezni ill. előadásokat tartani. Elméleti munkáim mellett színház- és filmkritikusi tevékenységet folytatok.

1987-ben választottak az Akadémia levelező tagjává, 1993 óta vagyok az MTA r. tagja. Munkásságom kétszer ismerték el József Attila díjjal. 2004-ben Széchenyi díjat kaptam.